|
Kedves Látogató!
A Lillafüredi Tanösvény létrehozásával szeretnénk elősegíteni, hogy megismerje Lillafüred helytörténeti nevezetességeit és természeti értékeit. A Tanösvény útvonalán tett, körülbelül 2 kilométeres séta során képet kaphat a környék turisztikai és természeti érdekességeiről, kőzeteiről, növény-és állatvilágáról. Kellemes időtöltést kívánunk!
Lillafüred Alapítvány
A tanösvény környezetében látható lillafüredi édesvízi mészkő (közismert nevén mésztufa) kb. 150-200 ezer évvel ezelőtt kezdett el kiválni a Szinva-patak vizéből. Évi 1,5-2 cm-es vastagodással a patak medrét többször föltöltötte, így mindig új medret keresve az egész völgytalpat beborította ez a lyukacsos, laza szerkezetű kőzet. Az édesvízi mészkő képződése a Szent István barlang környékén kezdődött, annak hatására, hogy a patakmedret keresztező idősebb mészkőborda kisebb vízesést hozott létre.
|
|
A vízesés a Függőkert legfőbb látványossága. A Függőkert az 1920-as évek végén, a Palotaszállóval egy időben épült. Valójában egy esztétikusan kialakított támfal-rendszer, amely a szállót statikailag erősíti. Alsó elvégződésénél található az édesvízi mészkőben létrejött Anna-barlang. A barlangot elhagyva, és Felső-Hámorba lesétálva megtekinthetjük a Kohászati Múzeum XVIII. század végéből származó épületét, az 1820-ban épült római katolikus templomot és az 1806-ban készült Nepomuki Szent János szobrot.
|
A Palotaszálló építésének javaslatát az 1920-as években gróf Bethlen István miniszterelnök vetette fel. A tervek elkészítésével Lux Kálmánt, a kor egyik legjobb építészét bízták meg. A szállodát 1927-30-ig építették, Mátyás-korabeli, reneszánsz stílusban. Színes üvegablakokkal, festményekkel, kandallókkal, korabeli bútorokkal tették még díszesebbé.
A szállót elsősorban kormányüdülőként kívánták működtetni, de klimatikus gyógyhelyként is ajánlották légúti-, és neurotikus betegségek kezelésére. |
|
A második világháború alatt szovjet hadikórházat telepítettek ide, majd a szálló a háború után SZOT üdülő lett. Ez idő alatt súlyosan sérült az épület bútorzata és belsőépítészeti elemei. 1993 óta ismét szállodaként működik, jelenleg a Hunguest Hotels szállodalánc keretei között. Az építészeti helyreállítás mellett a szállóban korszerű sport-fitnessz centrumot hoztak létre.
3. tábla (Kisvasút állomásnál)
|
A lillafüredi erdei vasutat eredetileg a Bükkben kitermelt fa szállítására hozták létre. Az első vonal 1919-20-ban épült, Miskolc-Fáskert - Garadna vonalon. A vasút 1920-ban kezdett fát szállítani, majd 1924-ben a személyforgalom is megindult rajta. Neve 1929-ben változott Szinvavölgyi Erdei Vasútról Lillafüredi Állami Erdei Vasútra. A Palotaszálló építésekor a vonal miskolci részét meghosszabbították a Szent Anna templomig. 1978-ban városfejlesztési okok miatt visszabontották a Dorottya utcáig, a jelenlegi végállomásig. A fővonalon (Diósgyőr-Garadna) és a szárnyvonalon (Papírgyár-Farkasgödör-Örvénykő) mintegy 33 km-en folyik személyszállítás.
|
|
Az állomásépülettel szemben, az országút túlsó oldalán a „hámori dolomit” néven ismert kőzet függőleges helyzetű rétegei láthatók. Az eredetileg vízszintes lerakódású dolomit rétegek a triász időszakban, 200 millió évvel ezelőtt létezett tenger aljzatán ülepedtek le. Fő alkotóelemük a szintén dolomit nevű ásvány [Ca Mg (CO3)2]. A dolomit képződését annak idején tenger alatti, illetve szigeteket formáló vulkanizmus szakította meg. A vulkáni tevékenység során robbanás-szerű kitöréssel vulkáni törmelék került a felszínre, amit lávaömlés követett. Ez a folyamat többször ismétlődött. Az így keletkezett, andezites jellegű kőzettömeget az autóbusz megálló környezetében tanulmányozhatjuk. Azok a geológiai erők, amelyek a Bükk hegység kréta időszaki (kb. 70 millió éve) felgyűrődése során a dolomit rétegeket kibillentették, a vulkáni kőzetekben is átalakulást okoztak, ami legszembetűnőbben a kőzetek palásságában nyilvánul meg.
|
A "Lourdes-i barlang" néven ismert kegyhely az 1920-as évek végén épült, amikor a Palotaszálló környezetében sétautakat alakítottak ki. Az itt látható Mária szobrot egy kalcittal bélelt, édesvízi mészkő téglákból kirakott boltív védelmezi. Maga az út is a Mária sétány nevet viseli. Az a Mária szobor, melyről a magyar másolatok készültek, a Pireneusok tövében fekvő francia kisvárosban, Lourdes-ban áll. Az eredeti szoborhoz a legenda szerint több, csodaként számon tartott gyógyulásos eset fűződik.
|
|
A Lourdes-i barlang alatti völgyben, az Erzsébet sétány 33. sz. alatt található Herman Ottónak, a XIX. század neves természettudósának egykori háza („Pele-ház”), amelyben a Bükk élővilágát bemutató múzeumot rendeztek be. A tanösvényről jelzett elágazás vezet a Pele-házhoz.
A kegyhely környezetében a "Fehérkői mészkő" néven ismert, fehér vagy világosszürke, finomkristályos mészkő figyelhető meg. A sekélytengeri lerakódású mészkő képződése az előzőekben látott dolomit és vulkáni kőzetek kialakulását követte. Ezek a mészkőbordák bújnak elő a szemközti völgyoldalon is. A „Lourdes-i barlang” fölötti hegytetőn magasodó, függőleges falú Fehérkő szikla a sziklamászó sportot űzők kedvelt gyakorlóhelye. A környék egyik fő nevezetessége, a Szent István barlang, melyet az országútról közelíthetünk meg, szintén ebben a kőzetben jött létre. A mészkőfelszínen kőzethatású, rendzina típusú talaj alakult ki. E talajtípus jellegzetessége a sekélysége és a sok Ca miatt létrejött, viszonylag magas szerves anyag tartalom.
A növényvilágot a cserjeszintben csíkos kecskerágó, húsos som, vadszőlő, ostorménfa képviseli. Elhagyva a vadszőlővel benőtt kis kápolnát, magas kőrisek és hegy juharok által tarkított bükkösben sétálhatunk, melybe helyenként hárs, kocsánytalan tölgy és néhány ültetett fenyő vegyül.
csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus) 1061
húsos som (Cornus mas) 973
közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta) szkennelve
sóskaborbolya (Berberis vulgaris) 995
ostorménfa (Viburnum lantana) 1062
magas kőris (Fraxinus excelsior) levele 855
hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) 892
kislevelű hárs (Tilia cordata) 1002
5. tábla (Limpiászi keresztnél)
|
A "Tábori oltár" néven ismert kegyhely a Mária-sétány részeként, szintén a Palotaszállóval egy időben, az 1920-as évek végén épült. A Mária sétány eredetileg itt ért véget. A feszület a spanyolországi Limpias falucskában lévő eredetinek egy másolata. A Limpias-i kegyhelynek - a Lourdes-i Máriához hasonlóan - szintén csodálatos gyógyulásokat és eseményeket tulajdonítottak. Az 1930-as években, tavasztól őszig vasárnapi miséket tartottak itt, és hangversenyeket is rendeztek.
|
|
A kereszt után az eddigi világos mészkövet egy enyhén palás, metamorfizált riolit jellegű vulkáni kőzet váltja fel, ami az előzőekben látott andeziteknél többet tartalmaz a vulkáni kőzetek fő összetevőjéből, a szilícium-dioxidból (más néven kovasav). Ennek is köszönhető, hogy a kőzet felszínén agyagbemosódásos barna erdőtalaj alakult ki.
A kereszt környezetében ültetett luc- és erdei fenyők láthatók. A tágabb környezetben a bükkfák közé egy-egy kocsánytalan tölgy, gyertyán, korai juhar, nagylevelű hárs elegyedik, az alsóbb szinteken pedig szeder, fekete bodza, borostyán és mogyoró képviselik a fás szárú növényzetet.
közönséges lucfenyő (Picea abies) ága 811
erdei fenyő (Pinus sylvestris) 819
fekete bodza (Sambucus nigra) levele 859
közönséges borostyán (Hedera helix) 986
közönséges mogyoró (Corylus avellana) 1008
nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) 1000
6. tábla (Sípálya alatti pihenőhely)
Kedves Látogató!
Ön a Lillafüredi Tanösvény utolsó ismertető táblájához érkezett. A pihenőhely fölött található annak a sípályának az elvégződése, amelyet a sétány kialakításakor hoztak létre. Ha tovább kívánja folytatni a kirándulást, a piros turistajelzésen Hollóstetőre juthat, vagy a felső ösvényt követve a sárga turistajelzéshez érkezik, amely Bükkszentkeresztre vezet. Ha befejezte az erdei sétát, az alsó ösvényt választva lejuthat az országútra, majd visszafelé haladva eléri az 5-ös autóbusz végállomását.
Az alábbiakban a környék állatvilágáról olvashat rövid ismertetést:
A Bükk igen gazdag emlősökben. A nagyragadozókat kivéve, szinte az összes Kárpát-medencei faj megtalálható benne, melyek a környéken is előfordulnak: vaddisznó, gímszarvas, őz és az idetelepített muflon. A ragadozók közül a róka a legelterjedtebb, bár a Bükkben a vadmacska sem ritka. A kisebb ragadozókat a menyét és a nyest képviseli. A borz az előző fürge, kecses állatokkal szemben zömök testalkatú mindenevő. Kis ragadozóink zsákmányai főleg a rágcsálók közül kerülnek ki, mint például az erdei pocok és az erdei egér. A mókusokhoz és mogyorós pelékhez hasonlóan ők is a mogyorótermések nagy dézsmálói.
A hüllőket a kígyók és a gyíkok képviselik. A kígyók közül csak az erdei siklók élnek a Bükkben, amik teljesen ártalmatlanok. A kétéltűek közül a barna varangyok, kecskebékák és a sárga-fekete foltokkal ékeskedő szalamandrák képviselőivel találkozhatunk a környéken.
A Bükk különleges madárvilágára jellemző, hogy a jelenleg hét legnagyobb eszmei értékű madárfajból 5 megtalálható itt. Ezen a környéken azonban nem elsősorban a ritkaságokat kell fürkésznünk, hanem a környéken nagy számban élő rigó, vörösbegy, cinege, fakopáncs, rozsdafarkú és cinke társaságát élvezhetjük.
énekes rigó (Turdus philomelos) 292
fekete rigó (Turdus merula) 293
vörösbegy (Erithacus rubecula) 286
széncinege (Parus major) 321
nagy fakopáncs (Dendrocopos major) 241
mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) 54. old.
foltos szalamandra (Salamadra salamandra) 98 old.
közönséges mókus (Sciurus vulgaris) 54. old.